Ruby:

III. fejezet: A körömlakk

Suzy  2009.03.21. 21:36

Legelőször a körömlakkért nyúlt.

 

- Vajon ezzel mit kell csinálni? – kérdezte saját magát a kis butus gonoszka. – Hát, biztos azért körömlakk, mert a körömre kell kenni.

 

Kinyitotta az üvegcsét, és beleszagolt:

 

- Pfuj! Ez nagyon büdi!

 

Elnézegette az ecsetet, amely a kupakhoz volt rögzítve, és amelyről lecseppent egy kis piros körömlakk az aranyozott asztalkára.

 

- Jaj, ne! – kiáltott fel Voldy. Gyorsan vett egy illatosított zsebkendőt, és feltörölte vele a foltot.

 

- Így ni! És most kitalálom, hogy mire való ez az izé.

 

Lázasan kutatott az emlékei között, hogy hogyan nézett ki a nőkön ez a csodaszer.

 

A körmükön volt. Tehát neki is oda kell kenni azzal az ecsettel.

 

Neki is látott, közben énekelt:

 

- Vidd el a szívem, hisz rég tiéd!

Bárhol, bármikor, bármiért!

 

De szegénynek olyan szörnyű hangja volt, hogy az előtte lévő tükörből kitört az üveg.

 

Húzott egyet az ecsettel a bal hüvelykujján. Gyönyörű karmazsinvörös színben pompázott most már a fél körme. Húzott még egyet.

 

- Jaj, ne! Kifutott a bőrömre!

 

Gyorsan elkezdte törölgetni, de nem hogy nem jött le, teljesen szétmázolta, és most a fél bőre a hüvelykujján piros színben pompázott. Ráadásul még a körmén lévő réteget is elkente. És a másik kezét is befogta a lakk.

 

- Na, nem baj! Majd legközelebb ügyesebb leszek!

 

És tovább dudorászott:

 

Mondd ki már!

Mondd, mit érzel?

Mondd, mi a jó?

Ha nem a szerelem!

 

A hangja még mindig nem lett jobb, úgyhogy eltört az összes üvegpohara a üvegszekrényében. Sőt, még a szekrény ajtajaiból is kitört az üveg.

Mindez nem zavarta, ő csak lakkozgatta a körmét szép pirosra.

 

De már nem csak a körmei voltak pirosak! A keze, a ruhája, még az orra hegye is, amikor megdörgölte frissen lakkozott körmeivel.

 

Aztán elkészült, és rázogatni kezdte kacsóit, hogy gyorsabban száradjon a lakk. Egy heves kézmozdulat nyomán feldöntötte a lakkos üveget, amely tartalmának nagy része az aranyozott asztalka lapján, illetve a földön végezte.

 

De Voldynak ez most nem számított.

 

Olyan boldog volt, hogy kilakkozgathatta körmeit!